2017. június 05. 20:43 - Polgár Csaba

Anime kitektintő 3.

bnxxavi.gif

 

 

 

 

 

 

Tovább
Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:42 - Polgár Csaba

Planetarian

planetarian_package.jpgAz első vizuális novellát, amit valaha olvastam (mily meglepő módon) a Key készítette. Mivel a Key adaptációk a kedvenc animéim között vannak, így úgy éreztem, hogy a vizuális novellákkal való ismerkedést is egy Key "termékkel" kell kezdenem.
Bár trandiciónális értelembe véve ez nem egy tipikus vizuális novella (legalább ahogy én tudom), mert itt semmi beleszólásunk nincs a történetbe, itt mi csak az olvasói vagyunk a történetnek. Nekem ezzel igazából nem volt semmi gondom, mivel főleg ezzel a formátummal és történet mesélési módszerrel ismerkedtem. Azt kell, hogy mondjam egész jó ez a fajta módszere egy történet elmondásának, mert ötvözi a könyv olvasás előnyeit (részben, mert egy része elveszik) a film előnyeivel. Zenékkel és vizuális elemekkel kiegészítve teszi még közelibbé a történetet. Ez a fajta megoldás még több érzelmet vált ki az emberből, mint egy könyv. Egy csodálatos élmény volt a Planetarian és jó Key műhöz mérten ez is kifacsarta minden könnyet az ember szeméből. Egy gyönyörű és megható történet részesei lehetünk, ami hihetetlenül egyszerű. A főszereplőnk egy férfi, aki a poszt-apokaliptikus világban próbál életben maradni, egy napon találkozik egy hibás robottal egy Planetáriumnál és a történet lényegében az ő kapcsolatukról szól és arról, hogyan próbálja megjavítani főhősünk a Planetáriumot.
Szóval maga a történet nem bonyolult, de egy ilyen egyszerű koncepcióból egy annyira gyönyörű és megható történetet sikerült alkotniuk, hogy arra alig van szó. Ha valaki egy gyönyörű és magával ragadó történetet szeretne olvasni, akkor mindenképp ajánlom a Planetariant, mert nem fog csalódást okozni.

Eredeti megjelenés: 2015.03.18

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:41 - Polgár Csaba

Manga kitekintő

anime-character-reading.jpgŐszintén szólva nem sok mangát olvastam eddig, főleg azért mert míg animék esetén nem vagyok annyira nagyon válogatós, addig mangáknál picit más a helyzet. Egy csomó jó és érdekesnek tűnő mangát láttam és a myanimelist-es top manga listáról is nézegettem dolgokat, arra jutottam, hogy sok manga van. Túl sok. Ráadásul van, ami már több évtizede megy. Így arra jutottam, hogy a kevesebb több, ezért olyan mangákat kezdetem el keresni, amik viszonylag rövidek, véget értek és érdekes témát dolgoznak fel, amin el lehet gondolkodni. Így a nagy részük dráma (leszámítva egy-kettőt). Szóval ezek azok a mangák, amiket egyelőre találtam és ránézésre megéri a pénzüket. Ez a lista majd idővel bővülni fog és, amit végére értem egynek, majd részletesebben is fogok róla beszélni. Szóval ez a lista inkább egy miket találtam és miért keltette fel az érdekelődésemet.

Tovább
Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:36 - Polgár Csaba

Hős6os 3D

hos_6os_b12.jpgAkármennyire is borzalmasan kiszámítható volt a film (úgy értem olyan brutálisan kiszámítható, hogy az már lehet, hogy kínosnak számít), mindez elnézhető, mert ott ahol igazán jól kell szerepelni ott jól is szerepel: ami az érzelmeket és Hiro és BayMax kapcsolata nagyon jól sikerült (még úgy is, hogy BayMax semmiféle "jellemfejlődésen" nem megy, ami nem furcsa tekintve, hogy egy orvos robot), valamint Hiro gyászát is sikerült egész jól elkapni, szóval ahol igazán számít egy film, ott igazán kiemelkedő. A kis probléma csak az, hogy minden más elég középszerű lett sajnos. A mellékszereplők, bár szórakoztatóak, nem igazán tudnak túllépni sztereotíp mivoltukon. Maga a szuperhősös száll pedig erősen középszerű, szórakoztató, de semmi olyan újat nem mutat, amit ne láttunk volna korábban máshol, máshogyan megcsinálva. De szerencsére ezek a dolgok nem rontanak a film élményen, mert szórakoztatónak szórakoztató marad még így is. Összességében egy nagyon aranyos kis film és bár semmi újat nem mutat igazán, ahol számít igazán ott kiemelkedően jó, szóval egy mozis nézés megérdemel. A 3D meg 3D, semmi extra, se nem ront se nem javít a látványon, de ez kb. majdnem minden 3D-re igaz (tisztelet a kivételnek). Valamint a "Feast" c. kisfilmért is nagyon érdemes megnézni, mert nagyon aranyos és ötletes.

Eredeti Megjelenés: 2015.01.06

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:35 - Polgár Csaba

A hobbit: Az öt sereg csatája

a-hobbit-az-ot-sereg-csataja-poszter.jpgEnnek nem kellett volna egy trilógiának lennie. Ezt én már az elején is mondtam, Smaug pusztasága megerősítette a véleményemet és az Öt Sereg Ingatlan Vitája pedig bebizonyította mindenkinek, hogy egy epikus csatát az unalomig lehet húzni. Tisztára, mint Minas Tirith-i csata, ahol folyamatosan minden szarrá ment és amikor úgy tűnt van remény, még inkább szarrá mentek a dolgok. A különbség az, hogy a Minas Tirith-i csata király volt még így is, addig az öt sereg bohóckodása tökélyre fejlesztette azt az időhúzást, ami a Hobbit sorozat védjegye. Két rész tökéletesen elég lett, bár kezdetben nem ezen a véleményen voltam, de végül meg változott a véleményem: egy rész kevés lett volna és kapkodós lett volna a film, kettő viszont optimális lett volna. De ha mégis három részesre csinálták,akkor okosabban tették volna mindezt, olyan dolgokkal bővíteni, ami az eredetiből hiányzott: például a törpök karakterének kidolgozását. A trilógia végére max. 2-3 törpe volt, aki rendelkezett valamiféle karakterrel és ebből egyedül Thorin volt, aki érdekelt. Kili és Tauriel erőltette románca csúfos, semmibe se vezetett a végén, Tauriel sorsa rejtély maradt, annyi tudunk róla, hogy rossz neki, mert Kili meghalt, de ez jó, mert igaz szerelmüket bizonyítja...Ami abból indult, hogy Kili megkérte kutassa át Tauriel a gatyáját: szerelem! Hát ezért igazán megérte belerakni ezt a szálát. Szaruont Garadriel néhány másodpercnyi emozás után eltüszentette. Király, de nincs semmi gáz, mert Szarumán intézkedik az ügyben. Az ott volt a Bárd és gyermekeinek fogócskája, meg Legolas "én leszarom a fizikát" mutatványa. Bennedict Sárkánybech-t az első tíz percben hidegre tették, mert nehogy bármiféle élvezhető dolog legyen itt. Comic Relief női ruhás férfi kell, akit sosem láttunk majd. Aztán jöttek a Deus Ex Madarak, mert nélkülük nincs finálé, aztán igazi lezárását nem kapunk, mert kezdődik az igazi móka: A Gyűrű Szövetsége, rendezte Peter Jackson. Az igazi, sírós, ölelkezős lezárása hiánya, azért is volt fájó, mert bár a Király visszatér nem volt hajlandó befejeződni, a néző se akarta, hogy vége legyen. Itt vártam a végét a filmnek, sőt már magára a filmre úgy ültem be, hogy essünk végre túl rajta. A túlhasznált CGI-ről és az Albinó Avatarról, akkor ne is beszéljünk.
Azért voltak itt jó dolgok, sőt a legjobb jelenet a filmben, amikor az őrült Thorin neki támad Bilbónak, akinél egy makk volt.
"Egy nap mikor visszaemlékszem erre a napra, emlékezni fogok mindenre ami történt.
A jóra, a rosszra... mindenkire aki túlélte... és mindenkire aki nem...".  Gyönyörű jelenet, lehet volna több ilyen is.
Szóval Martin Freeman jó Bilbó volt, Christopher Lee igazi bad ass volt, ahogy leverte a lidérceket. Smaug király volt, amíg hidegre nem tették. Nagyjából ennyi. Nem volt rossz, de olyan kimagaslóan jó se volt. A film oké volt egy túlhúzott csata jelenettel és néhány sehova se menő szállal. Kár, hogy így ért véget ez az utazás.

Eredeti megjelenés: 2015.01.06

 

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:33 - Polgár Csaba

Éhezők Viadala-A kiválasztott 1. rész

the-hunger-games-mockingjay-part-1-final-poster-394x600.jpgAzt a vadbarmot, aki annak idején kitalálta, hogy a könyvadaptációk utolsó részét ketté vágják, bele kéne fojtani egy pohár vízbe. Eddig egy film se indokolta túlzottan a ketté vágást és semelyiknél sem adott bármiféle pluszt a dolog, sőt épp ellenkezőleg, az első része ezeknek a rémálmoknak általában unalmas és tele van időhúzással, mert annyi lényeges anyag nincsen, így húzni kell a dolgokat. De tudjátok mit, én reménykedtem, hogy az Éhezők Viadalánál másképp lesz, remélem, hogy akárcsak a Futótűz ez is tud javítani a könyv egyes hibáin.
De nem, ez a film is tele van a kettévágott filmek összes idegesítő hibájával. Bármennyire is szerettem ezt a sorozatot, de ki kell mondani az igaz: ez a film bizony mocsok unalmas. Egyszerűen fel nem fogom, hogy miért kellett ezt ketté vágni, így most kaptunk 2*2 órás filmet, pedig sokkal jobb lett volna, hogyha egy epic 3 órás filmbe megoldják: 2 óra a második felének és 1 óra az amit itt 2 órán keresztül elénk tártak. Nem arról van szó, hogy nincsenek itt jó dolgok, de vannak. A probléma csak az, hogy az érdekes részekből kevés van, viszont egy csomó Katniss szenvedés kapunk, egy csomó időhúzást kapunk: van egy filmben egy jelenet, ahol Gale és Katniss elmennek vadászni, aminek a célja az, hogy megállapítsanak egy viszonylag jelentéktelen dolgot és elraboljanak 10 percet a filmből. Tisztára Hobbit 2 érzés volt az egész, éreztem hogy húzza a film az időmet, ezt pedig nagyon tudom utálni.
A gond itt az, hogy nem használták ki a rendelkezésre álló időt és egy csomó jó lehetőséget kihagytak. Elfogadtam volna azt, hogy ez csak olyan felvezető a nagy finaléhoz, ha jól csinálják. Egy-két helyen ez megcsillant: amikor Katniss elmegy az egyik körzetbe, amikor láttuk, hogy mi történik a többi körzetben. Ebből kellett volna több. Sokkal jobb lett volna, ha kevesebb Katnisst láttunk és többet abból, hogy ő szimbólum milyen hatással van az emberekre. Sőt, szerintem ha tökösek lettek volna, akkor el is térhettek volna a könyvtől és olyan jelenetek csinálni Katniss-sel, ami nem volt a könyvben pl. a film végén részese lehetett volna a nagy "finalénak". Vagy például bele mehettek volna abba mélyebben, hogy a 13-as körzet propaganda gépezete milyen mocskos, hogy mennyire használják ki Katniss csak a szimbólum státuszáért. Ilyen érdekes dolgokkal fel lehetett volna dobni. Kaptunk új dísz mellékszeplőket, akiknek komplexitásuk kimerül a kinézetükben és ennyi. Semmit nem tudunk meg róluk. Mr. Percy Jackson srác pedig totális érdektelen maradt. Részegtelen Haymich még mindig király, Miss Parókát fel sem ismertem smink nélkül. Elnök néninél valamiért nem esett le, hogy Julianne Moore-t nézem, aki nem játszott rosszul, de a karakter semmilyen. Hófehérke elnök ott hátul gonoszkodik. Pita pedig jól játssza a szerepét. Gale pedig létezik, Őszintén szólva keveset ad a film, de sokat vesz el az ember idejéből. Se karakter építés/fejlődést nem vitték túlzásba, se a lázadás terjedését, semmit.
Jennifer Lawrence pedig jól játszik, mintha ezt bárkit is meglepett volna már mostanra. Az arcjátéka és a mimikája tökéletesen ábrázolja, hogy Katniss bármelyik pillanatban összeroppanhat.
Szóval őszintén szólva a "Ki kell várnod az izgalmas folytatást" 1. része nem igazán felelt meg az elvárásoknak. Egy részt az előzetes pofátlanul hazudott (milyen meglepő!), másrészt azt a bravúrt, amit a második rész feljavításával produkált itt nem sikerült, pedig kellett volna. Remélhetőleg végre befejezik ezt az idióta ketté vágást, mert lehet hogy pénzügyileg jobban megéri Hollywoodnak, de így kapunk egy gyenge unalmas filmet és azt a filmet amit akartunk. Mintha valami szegényes előétel lenne csicsás effektekkel,aminek az a célja hogy felkészítsen a főfogásra amiért ténylegesen jöttél, miközben az előétel semmit nem fog maga után hagyni elfogyasztás után. Moziban nem érdemes megnézni, majd DVD-n a Kiválasztott 2. része előtt.

Eredeti megjelenés: 2014.11.21

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:32 - Polgár Csaba

Csillagok között vélemény

interstellar.jpgKezdjük az elején, a Csillag között egy jó film, ezt mindenképp le kell szögezni, mielőtt bármi másról beszélnénk. Christopher Nolan új filmje jó, de nem annyira jó, mint amennyire szerintem sokan várták.
Két főbb probléma van itt, az egyik az film tempója (pacing, ötletem sincs, hogy mi a magyar filmszakszó megfelelője ennek a szónak), a másik egy sokkal nagyobb probléma az, hogy ez az nem az új 2001. Erre majd később visszatérek, mert spoileres. Na de nézzük a pozitív, mitől lesz a Csillag között egy jó film. A színészi munka egyszerűen bravúros, Mackenzie Foy, aki a 10 éves Murph-t játssza is nagyon jól játszik.
A pusztulásban lévő Föld is egy érdekes látvány volt, nagyon jól megcsinálták és viszonylag hihetően ábrázolták, hogy mi történne ha a bolygónk túlnépesedne a források elkezdenének apadni. Persze egy poszt-apokaliptikus, háború sújtotta Föld is hihető lett volna, de érdekesen felépített "farmer" földet kaptunk, ahol mindenki farmer, mert élelem kell dögivel, mérnökök pedig nem. Az kifejezetten tetszett, hogy például a Holdra szállást szovjet ellenes propagandának állították be, hogy így manipulálják az embereket, hogy foglalkozzanak a termesztéssel. Cooper frusztrációja az "új világi" berendezkedéssel kapcsolatban tökéletesen átjött.
A filmben lévő tipikus "öreg" dokumentum filmszerű bevágások érdekesek voltak, noha nem tudtam hova tenni őket az elején, jó lett volna többet látni ezekből. A családi dráma az elején nagyon jól müködik, meg amikor vissza-vissza térnek a családi témára, azok ténylesen szívszorítóak. A látványra sem lehet panasz, szép. A CGI gyönyörű, az űr varázslatos a bolygók pedig kreatívan sívárak, illetve annyira nem azok: Hoth és Manaan a Star Warsból. A zene pedig Hans Zimmer és ezzel mindent elmondtam. Kivéve egyet: valaki megmondhatná Herr Hans-nak hogy levehetné a hangerőt egy picit, mert nem lehet hallani a színészeket. A hang effektek érdekesek voltak, a realisztikus űrbéli némaságot kifejezetten érdekes volt hallani, főleg mivel én Star Wars hangzavarán nőttem fel.
A történet meg amolyan okés. Semmi extra, néhány elmennek az űrbe új ingatlant vásárolni, míg a Földön lassan megfulladnak az emberek és próbálnak megfejteni egy problémát, hogy leléphessenek haldokló bölcsőjükből és össznépi lakásavató partyt rendezzenek egy szuper űrállomáson. Ezen a ponton érkeztünk el a 2001 probléma körhöz. Tény és való, hogy vannak akik az új 2001-et várták ebben a filmben. A film megpróbál 2001 lenni, néhol ez még sikerül is filmnek, de a legtöbb helyen csak erőlködik, hogy mély és elgondolkoztató legyen, meg hogy olyan ál-bonyolult, ahogy az Eredet is volt, de ez nem igazán sikerül, sőt néhol kifejezetten buta a film.
A film során megemlítenék többször is bizony entitásokat, akik segíteni akarnak az embereknek, olyan lények, akik 5 dimenzióban léteznek és az idő nekik egy térbeli dimenzió. Aztán kiderül, hogy igazából ezek a lények az emberek, illetve egyszer azoknak lesznek valamikor a távoli jövőben és segítenek a távoliban lévő embereknek nyitnak kezdetben egy féreglyukat egy másik galaxisba. Aztán egy feketelyukon át vagy valami bullshit magic-et használva a feketelyukba zuhant főhőst egy tér idő kocka izébe dobják, hogy kommunikáljon a lányával a gravitáció segítségével. Szóval a szellem végig az apja volt, a lányának lepasszolja a feketelyuk adatokat, majd az embereke bedobják a féreglyukba, ahol kezet fog Anne Hathaway-al majd otthagyják megrohadni a Szaturnusz mellett. A film ezeket az események oltári bonyolultan akarja de nem az. A filmben az időutazás úgy működik, mint a Végső visszaszámlálás c. filmben. És egy kis a szeretet dimenziókon átölelő baromságot a filmbe tuszakoltak, mert miért is ne? Maga a idő, mint térbeli sík vizuális megvalósítása érdekes volt, de az egész önbeteljesedő időutazásos téma felesleges volt és nem túl kreatív. Ezen felül néhány lyukat is létrehozott a történetben. Szóval bonyolultan akart beállítani egy vizuálisan kreatív, de amúgy buta és problémás idő koncepciót. Az ilyen időutazásos, időmanipulálós dolgokkal csak a gond van, paradoxonokkal teli. Az, hogy azokután, hogy mennyit vesződtek a jövő emberek, hogy múlt emberek életbe maradjanak, majd Cooper ott hagyják a Szaturnsz mellett azt már nem kommentálom. A végén kapunk egy újratalálkozást apa és lánya között, ami szép és megható. Majd a lány elküldi Anne Hatheway után, mert egyedül van. Cooper így tesz és a szuper űrállomáson egy darabig senkinek nem tűnik fel, hogy valaki lenyúlt egy űrhajót.

Ahogy mondtam a Csillag között egy jó film, élvezetes volt, csak épp azt nem sikerült megvalósítania, amit szerintem akart: nem lett az új 2001 sajnos. De vannak cserébe jó színészeink, zseniális látvány és hang világ és korrekt mennyiségű érzelmi töltet. Megéri megnézni.

Eredeti megjelenés: 2014.11.08

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:32 - Polgár Csaba

A beavatott vélemény

Divergent_film_poster.pngA poszter alapján nem lehet mindig ítélkezni, mert néha vagy csalódást vagy épp pozitív meglepetést tud okozni. Amikor ránéztem a Beavatott poszterre az első gondolatom ez volt: "Ez az Éhezők Viadalának Twilight-ja". Végül is igazam lett, a dolog legpozitívabb értelmében. Ennek a legfőbb oka, hogy a Beavatott szinte semmi eredetiséget nem tud felvonultatni. Pont az aminek látszik: egy disztópikus tinédzser dráma/kalandfilm megspékelve egy kis romantikával. Abból kiindulóan, hogy főleg az Éhezők Viadalából, de igazából az összes létező sci-fi-ből merített, így elrontatni se igazán lehetett. Ez volt a fő oka, hogy nem egy pocsék Éhezők Viadala ft.Twilight knock-off volt, hanem egy vállalható, sőt egy egészen korrekt, már-már jó film volt. Annyit számít, ha nincs túlságosan eredeti ötlet, amiből dolgozni lehet, ami ismerős és láttunk azt más köntösben megnézni ugyancsak élvezetes tud lenni. Ennek ellenére néhány baromságot sikerült felvonultatnia.
Ezenfelül az egyik legfőbb gondja az, amit már sokan elszoktak mondani egy adaptációnál: a könyv sokkal jobb. Mondom ezt úgy nem olvastam a könyvet. A filmben jó pár olyan jelenet van, aminnál konkrétan azt éreztem, hogy: "Wow, ez a rész könyvben biztos kurva jó". Ezekkel a jelenetekkel nem volt gond, nem voltak rosszak, de ordított róluk, hogy könyvben jobban működnek és jobb belátást nyerhetnénk néhány dologra. Ilyet egy adaptációnál se láttam. szóval egy érdekes élmény volt. A szereplők eléggé a "meh" kategóriába esnek. Nem rosszak, de nem kiemelkedőek. Se nem rossz, se nem jó, amolyan oké. Szerintem erőteljesebb, Jennifer Lawrence kaliberű színészek kellettek volna ide, ezek a színészek is elvégezték amit el kellett. A szerelmi száll meg olyan minta a színészek. Meh. Néha azért ott volt a kémia, bár olyan helyzetekbe rakták őket, ahol nehezen nem működik a kémia, de ez részlet kérdés. Jelen volt. Félsiker. Aztán összejöttek. Csak úgy. Meg is lepődtem rajta, hogy "ja, most akkor együtt vagytok? Okay". Szóval elég meh, de a gyenge kategóriába esett ez is.
Viszont volt egy kis Avatar/Gyűrűk Ura beütése: nem akart befejeződni. A finalét nagyon elhúzták, már legszívesebb ordítottam volna, hogy fejezzétek be basszátok meg. Pedig maga a finalé nem volt rossz, az akciók is jók voltak, csak túl hosszú volt.
Szóval egy mindent eredetiséget mellező, átlagos színészekkel operáló disztópikus film, aminek a könyv változata valószínűleg ezerszer jobb és több minden és jobban el van magyarázva (mert voltak itt dolgok amiket hülyeségnek vagy logikátlannak tűnt). Ennek ellenére egyszer azért érdemes megnézni. Minden hibájának ellenére, azért elvoltam vele 2 óráig és nem bántam meg, hogy megnéztem. Persze a műfajban vannak sokkal jobb darabok, de ki tudja, talán a folytatás jobb lesz, szóval megéri bizalmat adni ennek a sorozatnak. Hátha megcsinálja azt, amit a Futótűz.

Eredeti megjelenés:2014. április 20. 

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:31 - Polgár Csaba

Star Wars: A rohamosztagosok és a célzás

avagy tényleg nem tudnak célozni a rossz fiúk?

18820_star_wars_stormtrooper_stormtroopers_in_battle.jpgMindannyian tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a legprofibb rossz fiú, aki 500 méterről is eltalál egy legyet, amint találkozik a jó fiúkkal valahogy a célzása a béka segge alatt található meg. Szinten majdnem filmben láttuk és megszokhattuk. Ugyan ezt láttuk a gonosz Galaktikus Birodalom elit katonáinak célzása eléggé kétségbe ejtően nagyon pocsék, annak ellenére, hogy az öreg Ben Kenobi szerint a célzásuk nagy jó. Szóval a szokásos rossz fiúk elvesztik célzó képességüket az ellenség 10 km körzetében. Avagy mégsem? A megszokott, már-már belénk ivódott tudat, hogy a rossz fiúk 1 méterről se tudnánk eltalálni a célpontot elködösítette a látásunk és nem vettük észre azt a tényt, ami a szemünk előtt volt végig. De annyira nem vettük észre, hogy már-már "közröhej tárgya" a Rohamosztagosok célzási képessége és töketlensége. Pedig nem is elhatna messzebb ez a kijelentés a valóságtól. Ugyanis a Rohamosztagosok tudnak célozni még a főszereplők közelében is.
Kezdjük az elején, Egy Új Remény: A rohamosztagosok megrohamozzák a Tantive IV-et, célzásuk tökéletes, pillanatok alatt legyőzik a lázadókat és foglyul ejtik Leia hercegnőt. Tatooine: Ben Kenobi megerősíti, hogy a Biradalom katonáinak nagyon jó a célzása. Mos Eisly: megpróbálják megakadályozni az Ezeréves Sólyom távázását. Egyedül Han Solo van kint, aki mivel egy csempész feltehetőleg elég tapasztalattal rendelkezik, hogy túl élje a találkozást. Halál Csillag: itt kezdődnek látszólag a gondok. A gonoszok célzása pocsék és alapvető probléma megoldó képességeikkel is gond van. A nagy létszámú sereg nem képes néhány embert megállítani. A Sólyomon Leia szóvá is teszi, hogy hagyták elmenekülni őket. Ezt a tényt Tarkin meg is erősíti: Vader terve volt, hogy hagyják a lázadókat elmenekülni, hogy elvezesse a Birodalmat a Lázadók Bázisához, a Yavin IV-re. Akkor pontosan mi is történt?  A film megmagyarázta, hogy miért lettek a gonoszok ennyire bénák, noha elvileg mesteri a célzó képessége a Birodalmi Rohamosztagosoknak. Minden előre el volt tervezve, parancsot kaptak, hogy ne öljék meg a célpontokat, csak nehezítsék meg a dolgukat és hagyják elmenekülni őket. Mit számít egy hatalmas Birodalomnak néhány katona? Semmit, abszolúte semmit, főleg ha ennyire kifizetődő ez a kis áldozat. Ezt követően láthattuk Hoth-on (újfent), hogy a Rohamosztagosoknak semmi gondot nem okozz a Lázadók legyőzése. Láthattuk, hogy a rossz fiúk célzása csak akkor válik ennyire használhatatlanná, ha az egy terv része, ha pl. egy fontos célpontról van szó (ld. Birodalom Visszavág, Luke Skywalker). 
A gond sajnos a Jedi Visszatérrel van: az Ewokok tény és váló szétrúgta a Birodalom seggét. Erre igazán jó magyarázat nincsen (kivéve, hogy Lucas egy idióta, hogy kis mackókkal győzette a Birodalmat Wookie-k helyett. Ha Wookie-k lettek volna akkor el is hittem volna, hogy legyőzik őket). Ugyanakkor egyrészt a Birodalom azért elég szép mészárlást rendezett az Ewokok és a Lázadók közötti is.
Bár az endori csatára más magyarázat is lehet, hogy lehet, hogy kövekkel legyőzték a páncélos katonákat. Nézzük meg közelebbről, mi is és mire is készült az a páncél. Energia lövedékek ellen készült. Gyors, nagy energiájú lövedékek ellen készült. Ez a funkciójuk. Az Ewokok fegyvere egy lövedékhez képest jóval lassabb fegyver, ami figyelembe a sebességüket és súlyokat súlyos fejsérülést, esetleg halált is okozhattak. Bár egy kitalált világról van szó, kitalált szereplőkről, kitalált tudománnyal, de ebben a kitalált univerzumban, az ott lévő tudomány még is választ ad a kérdésre. A páncél nem ilyen fegyverek elleni védelemre készültek. Ezen felül, mivel rajta ütöttek a Birodalmiakon, ezért előnyösebb helyzetből indultak és hozzáadva a csatlakozó Lázadókat így már az esélyek kiegyenlítődtek, sőt a Lázadók oldalára billentette a csata kimenetelét.
Szóval a rossz fiúk tényleg nem tudnak célozni? Általában nem, ha a főhősről van szó, de a Star Wars esetében erre mindig volt egy ok, amiért nem voltak mindig a helyzet magaslatán. És, hogy miért vettem elő ezt a témát? Többek közt azért, mert sok helyen találkoztam a Rohamosztagosokra tett megjegyzésekre, melyek pontatlanok. Meg szerettem a Star Warst, minden hibájának ellenére. Koránt sem tökéletes, de talán az első olyan filmek, amikben a gonoszok célzásával nincs gond. Úgy gondoltam érdemes megemlíteni ezt.

 Eredeti megjelenés:2014. április 19.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:31 - Polgár Csaba

Jégvarázs kiegészítő vélemény 2: 3D

frozen 3d glass.jpgÚjra megnéztem a Jégvarázs c. filmet, ezúttal 3D-ben. Egyrészt nekem ez még mindig 2013 legjobb filmje (legalábbis, amiket láttam 2013-ban ez tetszett a legjobban), másrészt pedig a 3D kifejezetten nem volt rossz. Kezdve azzal, hogy nem folyt ki a szemem a 3D miatt (általában nem bírom a 3D-t, főleg mert a szemem nem bírja), szerintem nem a legjobb 3D-s film, de az animáció még jobban nézett ki, mint 2D-ben. Úgy értem a hó/jég effektek 2D-ben is nagyon jók voltak, de 3D-ben egyszerűen zseniálisak voltak. Egyes helyeken annyira gyönyörűek voltak, hogy majdnem leesett az állam a látványtól. Szóval mindenképp ajánlom a Jégvarázs 3D-ben való megtekintését, mert egy nagyon jó film, és a 3D ez esetben nem egy merő pénzkidobás, mert meglepően sokat dobott a látványon. Akinek van lehetősége megnézni az mindenképp tegye meg, mert szerintem már nem sokáig fogják a mozikban és ezt az élményt kár lenne kihagyni.

Eredeti megjelenés:2014. február 2

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:30 - Polgár Csaba

Amerika Kapitány: A tél katonája vélemény

new-captain-america-the-winter-soldier-poster-lands-155226-a-1391176963-470-75.jpgAz első Amerika Kapitány, bár jó volt, mégse hagyott maradandó élményt, többek közt azért, mert lényégeben egy két órás Bosszúállók előzetes volt megspékelve egy kis eredet történettel. Ennek ellenére vártam a folytatást, mivel csalódást eddig egy Marvel film sem okozott. Aztán megérkeztek az első kritikák illetve, hogy mennyi pénzt kasszált a film, ami nagyon meglepett. Nem hittem volna, hogy ennyire jó film. Szóval nagy elvárásokkal ültem be a filmre és egyáltalán nem kellett csalódnom a végeredményben. Ez a film jó, úgy értem tényleg nagyon jó, kétséget kizáróan eddig a legjobb poszt-Bosszúállók film, sőt bátran kimerem jelenteni erőteljesen megközelíti a Bosszúállókat (bár nem annyira humoros).
Egy igazi akció/kaland film tele izgalommal és csavarokkal. Karakterek terén pedig kapunk egy új mellékszereplőt, Sam Wilson(Anthony Mackie) alias Falcon, akivel a film elején találkozunk, futás közben. A film a Kapitány és Sam Wilson futásával és beszélgetésével indul, amit jó volt látni. Egy jó jelenettel indított mutatva, hogyan is éli hétköznapjait a Kapitány. Aztán bele is csapunk a lecsóba, mert az első akció jelenethez érkeztünk: egy mentő akció, ami megmutatta, hogy akció terén se lesz igazán gondunk (bár az a "rázkódó kamera" használatot nem igazán tudtam értékelni ilyenkor). Aztán Natasha Romanoff is visszatért mellék/főszerepben és bár az előzetesben meglehetősen unottnak és laposnak tűnt a játéka, meglepő módon nagyon jól működött a filmben. A Kapitány-Natasha páros dinamikája és interakciói is meglepően jó volt, ezen felül azon néhány humoros jelenetekért is ők voltak felelősek. Nem volt sok, de azok jók voltak. Aztán ott van a főgonosz, a Tél Katonája, aki meglepő módon alig szerepelt. És mint kiderült, nem is ő a főgonosz, inkább csak egy szuperős, szuper badass "henchman". Ugyanis a film igazi gonosza nem más volt, mint a Hidra. Az a Hidra, aki az első részben is volt és látszólag elpusztult. Csak, hogy jó Hidra módjára ez is új fejeket növesztett és beépült a SHIELD legmagasabb köreibe.Bár erre a film közepéig nem jövünk rá, csak arra, hogy valami bűzlik a SHIELD-nél. Aztán elindul a játszma, hogy megállítsák a gonoszokat, mielőtt túl késő, mindezt nagy király akciókkal és tele izgalommal.
Szerencsére a CGI-t sikerült a minimum szinten tartani és így többé-kevésbé valóság kinézete volt a jeleneteknek.
Színészek jók voltak, az akciók jók voltak, a fordulatok jól meg lettek csinálva és érdekesek voltak. Ezenfelül meg is változtatják a korábbi Marvel filmek egyes jeleneteinek tényleges értelmét. Lásd. Vasember 2. Már is más értelmet nyer a páncél leadása, úgy hogy kiderült, hogy Stern Szenátor Hidra tag. Ezen felül kapunk utalások néhány hősre, akikkel találkoztunk már, és akikkel majd találkozni fogunk.
A film kapcsán már csak egy kérdés maradt: hogy teljesít Amerika Kapitány, mint szimbólum? Meglepően jól. Bár elsőre nem biztos, hogy feltűnik, csak ha belegondol az ember, hogy a Kapitány az idealizált Amerika, de főleg a szabadság jelképe, akkor válik egyértelművé, hogy ezen a téren is nagyon jól teljesít. Ellentétben az Acélemberrel, ahol elmondják nekünk, hogy mit jelképez Superman (mindezt fájóan egyértelmű Jézus szimbolikával), de nem igazán lehetett érezni ezt a filmben. Az Amerika Kapitány 2-ben viszont lehetett, nem csak, hogy elmondta a film, hogy mit jelképez, Steve Rogers minden tette, reakciója és döntése alátámasztotta ezt. Amerika Kapitány nem csak szóban volt a szabadság jelképe, hanem úgy is viselkedett, mint az a jelkép.  És ez az, ami igazán gyönyörű ebben a filmben, hogy bár kis hibái ellenére, szinten majdnem minden téren kitűnően teljesített. Arról nem is beszélve, hogy a mid és post stáblista jelenetek is jók voltak. Főleg a mid-stáblista jelenet tetszett a Wanda Maximoff/Skarlát Boszorkánnyal (Elizabeth Olsen) és Pietro Maximoff/Higanyszállal (Aaron Taylor-Johnson) .
Szóval érdemes megnézni az Amerika Kapitány: A tél katonája c. filmet, mert csalódást nem fog okozni.

Eredeti megjelenés:2014. április 11.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:29 - Polgár Csaba

Lovely Complex vélemény

lovely complex.jpgA Lovely Complex tökéletes egyvelege volt az idegesítő elemeknek és a szerethető karaktereknek. Míg a Itazura na Kiss esetén a zavaró tényezők alapvetően elenyészőek voltak, itt még egy lapáttal ráraktak a deformálódott  arcokkal, amik totális kikészítettek. Szóval szinte majdnem minden idegesítő anime elemet felmutatott, és igazából ez meg sem lepett. Egy csöppet sem. Nagyon jól tudtam, mire vállalkoztam és azért ezek a dolgok, bár zavartak és idegesítettek, de amolyan oké viszonyban voltam velük. A történet pedig a "szokásos", adva van a lány, Risa, aki 172 cm magas és a fiú,Otani, a maga 156 cm magasságával, az elején nem kedvelik egymást, aztán egyre több időt töltenek együtt, megkedvelik egymást, egymásba szeretnek és hosszú húzva-vonna össze is jönnek. Itt a kezdő "különbséget" a magasság különbség adja. Az egész kezdete pedig tisztára a Toradora-t idézte: megpróbáltak összejönni a másik barátjával/ismerősével. Az igazság pedig az, hogy nem igazán tűnik ki az ilyen átlagos iskolai élet/slice of life romantikus komédiák közül (ld.Itazura na Kiss), egyedül a karakterek azok akik elviszik a hátukon az egészet. A két főszereplő imádni valóan idióta és igazából, bár kínosan egyértelmű volt a végkifejlet, meglepően jó kémiát sikerült összehozniuk. A szokásos, agyon használt idegesítő klisék ellenére, azért egy idő után képes bedobnia magát az ember szívébe. Személyes vélemény az, hogy szerintem nem ez a műfaján belül a legjobb, a Itazura na Kiss jobb, mert képes volt tovább vinni ezt a formulát. Itt is megpróbálkozott a vége fele tovább vinni ezt a dolgot, de nem olyan mértékben és nem olyan mélységben, mint az előbb említett társa. Szórakoztatónak szórakoztató, érdemes legalább egyszer megnézni.

Eredeti megjelenés:2014. január 9.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:27 - Polgár Csaba

Shakugan no Shana 1-3. évad vélemény

Shakugan.no.Shana.full.1401505.jpgEz a Sword Art Online egy extrém esete, ugyanis amit a harmadik évadban műveltek, az egyszerűen nevetséges. Az utolsó évad konkrétan teljes 180 fokos fordulatot vett a korábbi évadokhoz képest, mindent amit megszerettünk a Shakugan no Shanában az nincs jelen, legalábbis nem igazán. Az általunk megszeretett karakterek alig vannak jelen, ahelyett kapunk tömérdek mennyiségű harcot, expozíciót és hegyi beszédet, mindezt megspékelve hihetetlenül nagy mennyiségű idiótasággal. Az utolsó évadot átölelő konfliktust se perc alatt meg lehetett volna oldani, ha ezek a vad barmok leülnek és megbeszélik a dolgot. De nem. Ehelyett azt nézhetjük, hogy az amúgy jó történettel rendelkező évadot, hogy húzzák a végtelenségig, hogy kijöjjön a 24 részes évad. A története tényleg jó, talán jobb is, mint a korábbi évadoké, de ezt annyira kihúzták, hogy a végére már kínszenvedés volt befejezni. A több részen átfolyó harcok, megszakítva egy is "story time"-al, nagyon jól meg voltak csinálva, de úgy a harmadik rész után már kezdett enyhén szólva is rohadt unalmassá válni. A rakás új karaktert is kapunk, akiknek a kifejtésére nem jutott idő, így nem igazán tudott a sorsuk érdekelni, csak úgy ott voltak. Ezen felül eléggé zavaró volt, hogy nem igazán lehetett eldönteni, hogy kinek is kéne szurkolni, persze a "jóknak" szurkoltunk, de nem is tudtuk miért, mert a "gonoszok terve" nem volt teljesen világos, főleg hogy Yuji az utolsó évadban az ő oldalukra állt, így kérdésessé vált, hogy a gonoszok, tényleg gonoszok-e. Aztán kiderült, hogy még se azok, hanem egy jó dolgot akarnak, így az elvileg "jóknak" való szurkolás teljesen eltűnt, és enyhe ellenszenvbe váltott át az egész. Próbáltak meggyőzni minket, hogy  "gonoszok" terve nem annyira okés, de ahelyett hogy megbeszélték volna inkább harcoltak. Aztán kiderült, hogy nem akarnak a "terv" ellen menni, csak módosítani, hogy ne legyen belőle probléma és így tovább. Tiszta káosz, amit egy laza beszélgetéssel simán meglehetett volna oldani, és így 20 résszel rövidebb lett volna az évad. Évad bejezése, bár szép volt, azért elég sok dolgot hagyott nyitva és nem minden "főszereplő" kapta meg úgy isten igazából a befejezésüket. Nehéz elismerni,de jó volt azért ez, de hogy ez nem volt Shakugan no Shana, az is biztos. Okosabban is meg lehetett volna ezt oldani, hogy hangulatban passzoljon az előző évadokhoz. Az első két évad viszont jó volt.
Történetünk Misaki városban veszi kezdetét, egy átlagos napon. A teljesen átlagos Yuji Sakai épp hazafelé tart, amikor véletlenül belecsöppen egy Őrző és a Tomogara között. A tűz piros hajú lány, akit később elnevez Shana-nak, közli vele, hogy ő igazából rég halott és nem több mint egy fáklya: egy maradványa az igazi Yujinak, és hogyha a tűz kialszik, teljesen el fog tűnni, mintha sosem létezett volna. 
Szóval lényegében a kettejük kapcsolatáról és a szépen, lassan, lassan, de nagyon lassan kiépülő szerelmükről. Meg az iskolai mindennapokról, megspékelve az alkalmankénti Tomogara támadásokkal. Szerencsére Yuji nem teljesen tökéletlen figura, bár sokszor harcképtelen és "meg kell menteni", de tesz az ügy érdekében: edzeti magát Shanával és ki is derül, hogy a fiúnak nagyon jó megérzései vannak, ami nagyon sokat tud segíteni Shanának. Szóval egy tipikus, fantasy/szörnyes iskolai életes anime, és annak nagyon is jó és élvezhető volt. Bár helyenként nagyon tudták húzni az időt, de úgy nagyon, így néhol azért ellaposodott az egész, de előbb-utóbb mindig sikerült újraélednie. A karakterek nagyon jól megcsinálták, egytől-egyig érdekesek voltak és szerencsére nem voltak restek karakterfejlődés terén sem, így nem maradtak alapüzemmódban. Ezen kívül nagyon jó érzelmes és mély jelenetei voltak ennek az animének. Az időhúzásoktól eltekintve, minden perce élvezet volt.
Szóval egy rendkívül szórakoztató és izgalmas anime volt, aminek egyetlen szégyen foltja a harmadik évad. Ennek ellenére azért érdemes megnézni.

Eredeti megjelenés:2013. december 29.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:26 - Polgár Csaba

Sword Art Online vélemény

301609.jpgNapokon át gondolkodtam és próbáltam megfogalmazni, hogy pontosan mi is véleményem a SAO-ról, mert egyrészt minden idők talán egyik legjobb anime-je, sőt túl is megyek ezen: valaha készült legjobb sorozat, amit láttam. De aztán ott van az a csúnya nagy probléma, amit úgy hívnak Alfheim Online Arc (15-25.rész), ugyanis a SAO két történet szálat dolgozott fel egy évadban, amiből ez az utóbbi koránt sem rossz, de az első 14 részhez képest harmat gyengére sikerült. Konkrétan egy Damsel in Distress történet, megspékelve még egy szerelmi trapéz szerűséggel. Élvezhető ez a szegmense is, sőt én szívesen megnéznék még egy második évadot is a SAO-ból (amire elég nagy az esély, mert egyrészt sikeres volt, másrészt még van miből dolgozni), de ez a második fele gyenge lett és kész. Az első fele viszont egyszerűen mesteri lett. A történet 2022. november 6-án veszi kezdetét, amikor egy új virtiuális MMO-t (ami pontosan az, amire az ember első hallásra gondol, egy virtuális valóság MMO) dobnak a piacra, limitált példányszámban. A főhősünk Kirito, ezen szerencsés egyike, aki emellett béta tesztelője is volt a játéknak, így örömmel veti bele magát ebbe a virtuális világba. Minden tökéletes egészen addig, amíg ki nem derül: nem tudnak kilépni a játékból. A játék készítője, Akihiko Kayaba, informálja a játékosokat, hogyha szabad akarnak lenni, akkor el kell érni a 100. emeletet és legyőzni a főgonoszt. A bajt tetézi az, hogyha a játékban meghalnak, akkor a valóságban is meghalnak, ezenfelül a Nerve Gear-t (az eszközt, amit a virtuális valósághoz használnak) eltávolítják, akkor is meghalnak. Így hát adva van cél: befejezni egy szinte befejezhetetlen játékot és életben maradni, bármi áron.
A mai világban, az internetnek köszönhetően olyan kapcsolatok nyíltak meg, ami korábban elképzelhetetlenek tűnt, bárki, bármikor kapcsolatba tud lépni bárkivel, aki akár a világ másik felén is élhet és ez elképesztő. Ugyanakkor nagyon sok kérdést is felvett, amire még igazán nem is sikerült válaszolni mind a mai napig. Lényegében ezeket a kérdéseket boncolgatja és fejti ki a Sword Art Online. Mi a valóság? A virtuális világ is valóság, vagy az csak egy jól megcsinált illúzió?  Ez tényleg csak egy "játék" vagy egy önkifejezési mód? Önmagunk vagyunk-e vagy csak egy sima álarc? Mennyire befolyásolnak minket ezek a dolgok? Megváltozunk ha másnak mutatjuk magunkat? Azzá válunk, aminek mutatjuk magunkat? Tényleg ki lehet építeni úgy egy mély kapcsolatot, úgy, hogy a félvilág elválaszt minket? Szerelembe lehet-e esni pusztán virtuális érintkezés útján? S így tovább, ezeket a kérdéseket szépen kifejeti és ezen felül is olyan dolgokba megy bele, ami mindennapi életünk szerves része. Nagyon jól meg lett csinálva. Ezenfelül különlegességnek számít, hogy ugrál a részek között, egy rész között akár hónapok is eltelhetnek, ami az elején furcsának tűnhet és zavarónak, de talán a világ egyik legnagyobb húzása volt ez. Ugyanis magát a folyamatot nem látjuk, így nem kell a "kötelező" lépeseket végig járnia, míg eljutunk egy adott pontba, hanem már ott is vagyunk, mert ez a részlet az, ami fontos, amivel tovább lehet haladni, nem pedig az út, ahogyan ide jutottunk. Emellett karakter fejlődési szempontból is egy rendkívül okos húzás volt, hiszen akár egy teljesen más személyt látunk későbbi részekben vagy a főszereplő szempontjából nézve: történik egy esemény vele és annak a végtermékét láthatjuk egy későbbi részben, hogy milyen hatást fejtett ki rá. Ily módon elmélyítve a karaktereket, és olyan interakciókat teremtve, amit amúgy hosszas fáradozás útján lehetett volna elérni. Mert ezek a részek, amik fontosak, amik tovább visznek, nem pedig az út. Ez pedig alapjába véve is érdekes, úgyis van az a "mondás": hogy nem a cél a fontos, hanem az út és itt ez megfordul és mégis a cél, a végeredmény válik fontossá. Egy rendkívül érdekes képet alkot így a világról, amin érdemes elgondolkodni, hiszen teljesen elmond azzal, amit eddig tanultunk. Picit a Walking Dead-hez tudnám hasonlítani, ahol egyrészt a végeredményt látjuk, másrészt pedig azon van a fókusz, hogy egy rakás különböző ember hogyan viselkedik egy ilyen jellegű krízis helyzetben. Zseniális. A szerelmi szálat is nagyon okosan és ügyesen sikerült megoldani.Asuna-Kirito kapcsolatát okosan szépen lassan felépítették és tényleg jó párost alkottak.  Az akciók is nagyon szépen meg lettek csinálva, és nagyon jól néz ki, ami el is várható egy 2012-es animétől.
Összességében egy nagyon jól megcsinált anime, aminek az első fele zseniális a második fele pedig csak jó, egy átlagos fantasy sztori. Érdemes megnézni, mert nagyon érdekes, és érdekes mondanivalóval operál. Aki nem akar csalódni a második felében az hagyja abba 14. résznél, ami egész okén le van zárva.Ha itt hagyták volna abba, akkor is meglettem volna elégedve. Akit pedig érdekel a folytatása tekintse egy különálló animének, ami ugyanabban a világban játszódik. Sokkal élvezhetőbb úgy. Nézzétek meg, mert mint már sokszor mondtam, az első fele egyszerűen tökéletes.

Eredeti megjelenés:2013. december 29

Megjegyzés: Bár még mindig szerettem a sorozatot, de el kell ismernem ennyi év és anime nézés után, hogy koránt sem tökéletes még az első évad első fele sem. Komoly gondok vannak ezzel a sorozattal, de én azért szeretem.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:25 - Polgár Csaba

Rosario to Vampire Capu2 vélemény

RVS2.jpgA Rosario to Vampire befejezése után úgy döntöttem, hogy elkezdem nézni a második évadát, és nézés közben felmerült bennem, hogy milyen is az eredeti manga, mert a 4. résznél tartottam és nem igazán voltam megelégedve a látottakkal. Így beszereztem a mangát (életem második mangája, az első a picit félre sikerült Batman:Halotti Maszk volt) és elkezdtem elolvasni, és arra kellett rájöjjek, hogy a manga fényévekkel jobb, mint az anime. Szóval egy kisebb mérföldkő ez, mert rávett, hogy elolvassak egy mangát. Ilyen szempontból ez már félsiker. Na de nézzük mit produkált a Capu2!
Hát, hogy a fan service-el nem spóroltak az egyszer hót ziher. Már az előző évadban is szerintem túl sok volt belőle, erre az évadra pedig szerintem még többet kaptunk, vagy csak én sokkaltam be véglegesen, tök mindegy. Sok van. Megint. És még fokozták is ezt Kurumu anyjával, akinek háromszor akkor a melle, mint a főszereplő Tsukune feje. WTF? Mondjuk design szempontjából jól megcsinálták, tényleg úgy néz ki, mint Kurumu anyját nagyjából elképzelte az ember (ugyanez igaz Mizore anyjára, mínusz a mellméret). Újabb szerintem idegesítő dolgokat, viszont sikerült behozni. A Ruby-féle "olyan sok dolog történt velem" gag, egyrészt húzza az időt, másrészt sose tudjuk meg, hogy mi történt vele. Ez egyik részben valamivel többet kapunk tőle, de szerintem egy nagyon jó karakter tökéletes elpocsékolása volt. Szomorú. Aztán új szereplőt kaptunk Kokoa Shuzen szerepében, aki Moka kishúga és akinek az célja, hogy "visszaszerezze" az igazi testvérét, a fehér hajú belső Moka-t. Társa és fegyvere nem más, mint az általam nagyon kedvelt hörcsög-denevér. Igen, még mindig idegesítő, és most picit többet is szerepel. Az előző évad negatívuma most is jelenek vannak, egyesek kevésbé, mások jobban előtérbe kerültek. Viszont ebben az évadban többet énekelnek, ami nem rossz. Általában out of nowhere de nem rosszak. Ebben az évadban talán belső-Mokát leszámítva nem igazán sikerült bármiféle jellemfejlődést kierőszakolni a karakterekből. De úgy semennyit. Történet szempontjából igazából semmit sem változott, vagyis hogy egy nem létező dolog, egészen az utolsó néhány részig, ahol elővesznek valami történet szálat a fináléra. Jézusom a finálé... Hát ez olyan szinten kaotikus volt, hogy arra szavak sincsenek. WTF? Amit itt leműveltek az botrányos, és akkor még a lezárásról nem is beszéltünk. Mert az nem létezik. Egyszerűen nincs. Megoldják a "problémát" és ennyi. Nyitva maradt az egész. A szerelmi szál/szállak végül nem mentek sehova. Semmiféle előre lépes nem történt az előző évadhoz képest. Semmi nem változott, minden maradt ugyanúgy. Borzalom. DE! A humor picit fejlődött, voltak már igazán jó, nem fanservice poénok. És azt kell hogy mondjam, hogy noha jóval gyengébb, mint az első évad, így az egész sorozatra igaz az, hogy ez egy amolyan bűnös élvezet. Koránt sem jó, de élvezhető a legvégén. Igazából nem bántam meg, hogy végig néztem ezt a anime-t. Valószínűleg nem a műfaj ékköve ez, de azt kell hogy mondjam, egy próbát végül is megér. Bár szerintem ez lehetett volna sokkal, de sokkal jobb is.

Eredeti megjelenés:2013. december 22.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:24 - Polgár Csaba

Zero no Tsukaima 1-4.évad vélemény

xjaymanx_zero_no_tsukaima_0001_2048.jpgNa erről van szó kérem szépen! Így kell jól megcsinálni egy fantasy-vígjátékot! Míg a Rosario to Vampire egy csalódás volt végső soron (egy nagyon is élvezhető csalódás), addig a Zero no Tsukaima 4.évada pontosan azt nyújtotta, amire vártam, sőt bizonyos szempontból felül is múlta a várakozásaimat. Természetesen voltak idegesítő elemei (sőt néhány visszatérő is volt), de a végeredmény ezeket a negatív aspektusokat teljesen beárnyékolta, és sosem rontott az élvezhetőségen. Szerencsére ezúttal nem kellett több részt megnézem, hogy bele rázódtam", hanem már rögtön az elején megragadott és egészen a végállomásig el se engedett, sőt, még azután se! Eddigi anime nézési pályafutásom alatt eddig ez magasan vitte a pálmát, és jelenleg most a kedvenc animém, és saját stílusán belül is a legjobb, amit eddig láttam. Valószínű, hogy ahogy folytatom a nézésüket nem marad majd a topon, de ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy közel fog maradni a szívemhez, mert nagyon megszerettem a Zero no Tsukaimát.
A történetünk a mágiával teli Halkeginiában játszódik, egy mágus iskolában, ahova főszereplőnőnk, "Zéró" Louise jár, aki borzalmas a mágiában: a négy mágia elem közül egyiket se tudja használni. A másod éves diákoknak (köztük Louise-nak is), végre kell hajtaniuk egy rituálét, mely során megidézik az örök partnerük/szolgájuk/segítőjüket (familiar spirit), itt jön képbe a másik főszereplőnk Saito Hiraga, aki egy átlagos japán tinédzser, aki hirtelen ezen az ismeretlen helyen találja magát, mint Louise szolgája. A történet során Louise és Saito kalandjait követhetjük, ahogy iskola társaikon és barátjaikon segítenek, miközben Saito keresi a haza utat Japánban. Emellett, amikor szolgává képessé vált bármely fegyvert mesterien forgatni és az is kiderül, hogy mi áll a háttérben Louis mágia problémája mögött.
A sorozat egyik lényeges eleme Louise-Saito kapcsolata, amely az elején nem indul túl jól (klisé #1), sőt borzalmasan indul. Louise ember számba se veszi Saitot, de szépen lassan, kalandjaik során egyre közelebb kerülnek egymáshoz (klisé #2). Szerintem nem lepek meg senkit, azzal, hogy egymásba szeretnek a végén. De amit ezek ketten amúgy leműveltek 4 évad alatt az valami botrányos. Az első évadban még rendben voltak a dolgok. A második évadban Saito hirtelen a háttérben karakterfejlődésén ment át és perverz lett egy aprót. Egy picit, eléggé. Mi a franc történt a két évad között? Úgy értem, hogy azt leszámítva, hogy "indokot" adtak Louise enyhén szólva túl durva féltékenységi kitöréseire, azon kívül értelme nem volt ennek az egésznek. Ezt 2-3 évadon keresztül húzták. Ahogyan Louise is viselkedett: olyan helyzetekben bántotta Saitot, amikor ő is tisztába volt azzal, hogy köze nem volt az adott dologhoz, de ennek ellenére felrobbantotta Saitot a mágiájával. Saito folyamatos "megcsalása" és Louise rohamai mellett kész csoda, hogy egymás mellett kötöttek ki! Természetesen a kapcsolatuk nem csak ennyiből állt, mert amikor tényleg "komolyan" vették, akkor ténylegesen igazán érzelmes pillanatokat tudtak kreálni, és ezt más karaktereknél is képesek voltak reprodukálni. Ennek ellenére ez a kutya-macska húzza vonna picit sok és hosszú volt. A 4. évad picit kárpótolt ezért, mert valami kapcsolatszerűségbe kezdenek, de a féltékenységi/félreértéses/megcsalásos részek még mindig jelen voltak, de legalább együtt voltak, és építették végre a románcukat a végpont felé. Aztán pedig az esküvő és stáblistás jelenet tökéletes kárpótlást nyújtott, mert  úgy éreztem, hogy teljesen megérte ezt a húzza vonna "végig szenvedni". "Hárem" anime létre szerintem egész jól megoldotta ezt a háremes részét, és egy fokkal hitelesebb tudott lenni, mint a Rosario, mert itt a főhős egy tökös, életképes harcos, amellett, hogy egy rendes, jószívű (és perverz) ember. Nem kellett őt megmenteni folyamatosan, hanem képes volt magát és szeretteit megvédeni. Amellett annyira nem is volt háremes az egész (az első évadban még az volt, de aztán lemorzsolodott), inkább szerelmi háromszög volt jellemző sokáig. És most érkeztünk el Siestáig, aki egy nagyon jó kis karakter volt az első évadban, egy szerethető karakter, aki rendes volt Saito-val és érthető volt, hogy beleszeretett. Aztán se perc alatt ez el is tűnt, inkább "lotyó" lett, aki agresszíven támadja Saitot, hogy vegye el/feküdjön le vele/szeresse, és az esetek többségében ő az oka Saito fájdalmának via Louise. Egy enyhén szólva is elpazarolt karakter lett belőle. Aztán a végére bedobtak még 3 lányt a közösbe (egy elfet, aki megmentette Saito életét és nem mellesleg ő is őt idézte meg és két királynőt, ebből az egyik Louise gyerekkori barátja, a másik osztálytársa/barátja), hogy azért ne legyen könnyű dolga a főhősnek. Szerencsére ez a hármas olyan sokáig nem megy, szóval csak megkapjuk a végére a Happy End-et.
A történet, amúgy szerintem nagyon jól sikerült, izgalmas, jól felépített és hamar magával tud rántani. Alapvetően epizódikus, de amint "elindul" a főszál, az alapvetően állandóan jelen és van köze a történésekhez. Viszont emellett nagyon is kiszámítható helyenként, fájdalmasan az. Nem vett el az élményből, de azért ennyire nem kellett volna egyértelművé tenni a dolgokat.
Fanservice megint van, de nincs nonstop bugyi mutogatás, szóval egész jól kezelte ezt az aspektusát. A humorja pedig kifejezetten jóra sikeredett, vicces volt és a visszatérő gag-ek, bár egy idő után fárasztóvá váltak is egész jók voltak. Ezen felül pedig meglepően szépre is sikeredett ez az anime. Zenék terén is egy jó szintet hozott.
Összességében egy nagyon jó kis anime volt, minden hibája ellenére egy jó történettel és karakterekkel rendelkező, nagyon is szórakoztató darab volt, ami nagyon is a szívhez nőtt

Eredeti megjelenés:2013. december 20.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:23 - Polgár Csaba

Kuttsukiboshi vélemény

25761.jpgHát ez furcsa volt. Bár őszintén nem is tudom, hogy mit kellett volna várnom, hiszen pont a furán érdekes címe miatt döntöttem úgy, hogy megnézem ezt az OVA-t. Nem azt mondom, hogy rossz volt, mert nem. Jó volt, de fura. A történet központjában Kiiko és Aya kapcsolata illetve szereleme áll, és Kiiko-nak egy autóbaleset következtében telekinetikus képességei vannak. Ja. Érdekes kombináció, egy leszbikus szerelmi történet egy kis "mágiával". Ennek a két részes OVA-nak az első része egy mondhatni egyszerű szerelmi történet, és egészen a végéig semmi "bonyodalom" nem történik. Aztán egy nap Kiiko hazafele menet ráeszmél, hogy barátnőjénél hagyta telefonját és visszafordul. Oda érve a ház zárva és úgy dönt telepatikus képességeit kamatoztatva végrehajtja a tökéletes bűntényt: ellopja a saját telefonját! Csak, hogy amit a házban talál mindent megváltoztat, ugyanis Aya és a bátyja úgy döntött, hogy egy kis Trónok Harca szerepjátékot játszanak. Itt ér végét az első rész. A második rész az, ahol az igazán furcsa dolgok elkezdődnek. Kiiko-Aya furcsa kapcsolata tovább bonyolódik, míg a végén fény derül az igazságra, mert Kiiko látta Aya emlékeit és hogy a bátyja, aki idő közben meghalt a műtétje során, bele manipulálta abban az esetbe. Aztán jön az igazi furcsa dolog, mivel Kiiko kifejlesztette a teleportálás képességet és  a sorozat ott ér végét, hogy egy távoli bolygón fogják szerelemben leélni életüket. Furcsa. Nagyon furcsa egy OVA volt ez. Őszintén szólva, eltekintve a végét, ahol az igazán WTF rész volt, alapvetően egy nagyon jó kis OVA ez. Egy jó történettel és kifejezetten érdekesen furcsa karakterekkel operáló kis anime volt ez. Egy érdekes szerelmi történet feldobva egy kis misztikummal. Egy próbát mindenképp megér.

Eredeti megjelenés:2013. december 19.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:22 - Polgár Csaba

How I Met Your Mother: Last Forever vélemény

HIMYM.jpegSPOILER ALERT!

Nem is tudom pontosan mikor kezdtem elnézni az Így jártam anyátokkal c. sorozatot, de azt tudom, hogy azonnal beleszerettem és bár voltak problémák a sorozattal és tény és való, hogy már egy ideje túl élte a fénykorát én mégis hűségesen követtem a sorozatot. Aztán jött a bejelentés a 9.évadról, ami lényégeben 3 nap eseményét darabolta fel egy évadra. Már ezzel is komoly problémám volt, mert érezhető volt, hogy nagyon be kéne fejezni a sorozatot és a harmat gyenge 8.évad után az egész időhúzásnak és pénz hajhászásnak tűnt. Elérkezett a 9.évad ami egy hatalmas ziccert hagyott ki, hogy nem szerepeltette az Anyát többet, hogy ezzel kijavítsa az ziccert amit az egész rejtélyes dologgal kihagyott, de mindegy még így is nagyjából oké volt ez az évad, voltak borzalmas részek és jó részek, felemás lett de azért lényegében élveztem. Aztán 9. évad után a sorozat fogta magát és pofátlanul hátba szúrt aztán még belém is rúgott, miközben egy zseniális húzással tönkre vágta a szememben a teljes sorozatot. MI A BÜDÖS FRANC VOLT EZ? Úgy értem komolyan? MI a f*szom volt ez? Ezt most tényleg komolyan gondolták? Ez egész olyan, mint valami nagyon elb*szott Április 1-ei vicc. Pedig nem kezdődött rosszul, de aztán szépen lassan egyre rosszabb lett, míg végül haza vágta 9 év munkáját. A problémák akkor kezdődnek, amikor 3 év után Robin és Barney házassága egy gyors húzással szétverik. Ennyi volt kész. Csak egy évadot építettünk fel az egész kib*szott esküvőre de rendben. Ha szétmennek szétmennek. Reménykedtem, hogy hátha újra összejönnek de nem. Egy csomó időt fektettek kettőjükbe és olyan gyorsan szétverték egy résszel az esküvő után, hogy az egyszerűen vicc. Időt se szánnak rá, hogy megoldják vagy valami, de NEM. Úgy értem, miért is oldanák meg? Nem mintha egy évadot töltöttünk volna azzal, hogy bebizonyítsák, hogy tökéletesek egymásnak meg minden.
Ekkor már sejtenem kellett, hogy mire megy ki a játék, de még reménykedtem hogy tévedek. Ezek után fogták Barney 9 évadnyi karakter fejlődését kidobják a kukába. Ott folytatta ahol abbahagyta teljesen visszatért az első évados énjéhez. Zseniális. Mindezt azért, hogy aztán újra felépítsék néhány perc alatt, mert egy a tökéletes hónap 31. számú random csaját teherbe ejtette (akit nem is láttunk és a nevét se tudjuk) és megtalálta az a nőt, aki élete szerelme, aki megváltoztatja: a lányát. Amikor a kezébe fogta a lányát az valóban egy szép, megható jelenet volt, de olyan gyorsan véget, ahogy jött. Következményt csak Barney hozzáállásban láttunk, de mélyebben nem mentek bele. Biztos nem volt rá idő. Vagy de mégis lett volna, ha az esküvői rész csak az évad felét teszi ki, és maradék pedig a jövőbeli dolgokat. Ennyit Barneyról. Aztán ott van Lilly és Marshall. Ők csak úgy vannak, lebegnek az éterben. Jelen vannak de ennyi. Robin pedig fogta a karrierjét és menekülve az érzelmi problémáktól lelépett a francba, egyszer-egyszer megjelenve. Aztán ott van az Anya, Tracy. Az, akire vártunk, az lány, akivel tök jól működött kémia. Meghalt. Ja, beteg lett és meghalt. Mindez olyan gyorsan történt, hogy fel se fogtam igazán, hogy mi a franc történt a végéig, ahol is egyértelműen kijelentették, hogy már 6 éve halott. Zseniális. Nem az a baj, hogy meghalt. Az élet nem tökéletes, előfordul az ilyen. De pár másodpercben lezavarni ezt a nagy dolgot, miközben ELVILEG róla szólt az egész 9 évadnyi b*szakodás picit mocsok húzás. Ja és semmilyen hatással ez nem volt se Tedre se a gyerekekre. Gratulálok a készítőknek. Aztán elérkeztünk a legvégére. Az utolsó koporsó szöghöz. Kiderült ugyan is mi volt az egész történet lényege, hogy mi volt a mondanivaló. Az egész kib*szott mese lényege az volt, hogy Ted engedélyt kérjen a gyerekekeitől, hogy legyenek olyan kedvesek, ha van egy módra, létszi, köszi szépen hadd dughassam Robin nénit. Ja. Ez halálosan komoly. Erre ment ki az egész. Hogy Ted visszatérjen az első évados karakteréhez, hogy folytassa Robin üldözését és kefélését. Vannak akik végig a Ted-Robin végben reménykedtek, de azért kifejettem mi itt a gond. Először is Ted visszafejlődött, másodszor egy egész részt szántunk arra, hogy Robint végre elengedje és tovább lépjen (csak azért hogy most visszalépjen). Lilly is kifejtette, hogy ez a szerelem közte és az Anya között más, mint az eddigiek. Ted is mondta, hogy ő az élete, a tökéletes nő, a párja meg minden egyéb. Az egész arra épített, hogy ő az igazi. Még ha vitatjuk is, hogy Tracy csak az Anya volt és Robin volt az igazi, akkor is problémás az egész, mert a rész ellentmond önmagának ezen a téren. Nem arról van szó, hogy egy özvegy nem találhat újra rá a szerelemre vagy bármi ilyesmi, mert igen rátalálhat. A probléma itt megint az időzítéssel van és a kivitelezéssel van. Az anya meghalt és rá 5 percre már rohan is Robinhoz. 5 perc leforgása alatt ki lett a kiválasztott, tökéletes nő dobva, hogy összeálljon az a duó, akikről bizonygatták, hogy nem illenek össze. Ha láttuk volna, hogy az Anya halála után Robin lelki támaszt nyújt Tednek, akkor talán még le is tudtam volna nyelni valamennyire. De nem ez történt. Össze lett csapva az egész. A gyerekek meg boldogan meggyőzik Apucit, hogy hívja fel Robint, látszólag nem viselte meg őket édesanyjuk halála. Ez a befejezés totálisan ellentmond annak amit a sorozat felépített. Az egész úgy jön le, mintha az lenne a sorozat üzenete: keress egy nőt, szeress bele, szüljön neked gyerekeket, de legalábbis teljesítse az álmaid, majd ha annak vége menjen vissza az igaz szerelmedhez, akivel ezt nem tudtad volna megtenni.
Bár tisztelendő dolog, hogy a készítők kitartottak az eredeti ötletük mellett, néhány évaddal lekéstek róla. A Ted-Robin lezárás működhetett volna, néhány évaddal korábban, de nem a kib*szott 9.évadban. Ehhez már túl késő volt.
Összességében egy összecsapott, rosszul megírt káosz volt, amit utolsó részként elénk tártak. Ezenfelül számomra megölte a sorozatot. Soha többé nem tudok úgy megnézni már egy részt, hogy nem jusson eszembe, hogy mennyire egy kib*szott mocsok sz*r lezárást kapott az egyik kedvenc sorozatom. Kár, hogy így ért véget.

Eredeti megjelenés: 2014. április 1.

Megjegyzés: Már vagy három év eltelt a rész óta, de azóta is utálom. Borzalmas befejezés volt.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:21 - Polgár Csaba

300:A birodalom hajnala vélemény

300 rise of an empire.jpgElvárás nélkül ültem be erre a filmre, mivel nem igazán láttam értelmét a 300 folytatásának, de azért egy esélyt még is adtam neki és nem bántam meg, annyira. A folytatás volt olyan szórakoztató, mint az elődje és az alapvető elemeket megtartva egy másik irányba ment el, ami kifejezetten egy jó dolog. Bár szerintem annyira nem jó, mint a "301", egy-két dologban viszont jobb volt és jó pár hibát áthozott magával. Maga a film a 300 előtt, alatt és után játszódik, egy párhuzamos vonalat követve végig (nagyon remélem, hogy valakinek eszébe jut összevágni egy filmmé a két filmet, mert az egy nagyon király 3 és fél órás film lenne), ezúttal a görög hős Themistocles-re (Sullivan Stapelton) és a szexi görög, perzsa hadvezérnőre Artemisia-ra (Eva Green) helyezve a hangsúlyt. Hasonlóan az előző részhez itt is vannak mellékszereplők és pont annyira érdekesek és relevánsak, mint az előző részben, vagyis rohadtul nem, sőt még kevésbé, mert itt ugye nem volt mellékszál, mint az előző részben a Gorgo királynős. Itt igazából még rosszabb a helyzet, mint az előző részben, mert itt alig kaptak szöveget. Cserébe viszont a két főkarakter kifejezetten jól szerepelt. Nagyjából. Az igazság az, hogy nekem sokkal jobban tetszett Artemisia, mint Themistocles (aki igazán bad-ass volt, de nem volt olyan jó karakter, mint Leonidas), ami szerintem baj, mert ez addig fajult nálam, hogy inkább akartam Themistoclest holtan látni, mint Artemisia-t. Lehet, hogy másnál nem így volt, viszont kétségtelen, hogy Eva Green nagyon jól játszott és nálam ő hozta a legjobb szereplést, "lejátszott mindenkit a színpadról", imádtam ezt a karaktert. Bár a háttértörténetével nem volt teljesen megelégedve, az tetszett hogy több, volt mint csak egy pusztán gonosz karakter, de ugyanez a bővítés okozta azt, hogy a viselkedés és a tettei teljesen megérthetőek voltak. Annyira szerintem, hogy nem lehet utálni és ellenszenvesnek látni a karaktert, azzal az imádat/utálattal, ami az igazán jó gonoszokra jellemző. Ez nem is lenne gond, ezért is tetszett a karakter, viszont nem vagyok benne a biztos a film ennyire "megérthetővé" akarta tenni, sőt egész biztos hogy a imádat/utálat-ra akart rámenni, de ez nem igazán sikerült. Ennek ellenére már csak emiatt a karakter miatt érdemes volt megnézni a filmet.
Akció és stílusos gore terén hozza a megszokott a színvonalat, ami elvárható volt egy 300 folytatásról (bár néhol egy-két gyengébb effekt, green screen-es hiba előkerült), de lényegében a vizuális effektek nagyon jók lettek. És természetesen visszatért a slow motion is. Itt picit jobb volt a helyzet és rosszabb is. Annyira sokat nem használtak szerintem, de amikor használt, akkor agyonhasználták. De nagyon. Néhol stílusos volt, néhol úgy éreztem, mintha a futási időt akarná a film növelni. Ezenfelül a 3D nem több, mint pénzkidobás, annyira nem add hozzá semmit, hogy nem is értem, hogy miért van ebből 3D-s változat. A szememet nem bántotta, de értelmét nem sokat láttam ennek.
Összességében egy szórakoztató film volt, ami bár nem olyan jó, mint az elődje, Eva Green alakításáért mindenképp megéri megnézni.

Eredeti megjelenés:2014. március 7

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:20 - Polgár Csaba

Rosario to Vampire vélemény

rosario-vampire.jpgValamikor régen egy filmes blogon láttam egy videó kritikát erről az animeről és mivel emlékeim szerint az illető azt mondta, hogy egész jó, úgy döntöttem, hogy az ezzel a világgal való ismerkedést az Elfen Lied után a Rosario to Vampire-el folytatom. És, hogy ténylegesen jó-e? Hát végül is az, de inkább amolyan oké, se nem annyira rossz, se nem annyira jó. Elég negatívan indult nekem ez az anime, mert konkrétan minden olyan anime elemet tartalmazott, amit utálok és halálra idegesít, amik miatt végül is jó sokáig nem is néztem animet. Ez a 13 részes anime az első 6 részében a végtelenségig húzta az idegeimet, annyira idegesítő volt, a második felét viszont már élveztem, ott is jelen voltak az idegesítő dolgok, de legalább valamennyire túl tudtam magamat tenni ezeken. Legalábbis a nagy részükön, mert a hörcsög-denevér a halálba idegesített, és túlságosan is sok fan service van. Úgy értem már kényelmetlenül sok. Az alaphelyzet az, hogy az átlagos Tsukune Aono egy középiskolába se kerül be a rossz jegyei miatt. A részegen hazafelé tántorgó apja talál egy "szórólapot" egy privát iskoláról, a Yokai Akadémiáról ahova nem szükséges vizsga a belépéshez. Amikor Tsukune megérkezik az iskolába, hamar rájön, hogy ez egy speciális iskola szörnyeknek, akik emberi alakban vannak, valamint, hogy minden embert, aki felfedezi ezt az helyet meg kell ölni. Megismerkedik a vámpír, Moka Akashiya-val akivel hamar közel viszonyba kerül (végül is a főszerelmi szál szerűség) és a sorozat arról szól, hogyan probál Tsukune életben maradni ezen a helyen. A történet során megismerkedik  Kurumu Kurono (succubus, nő), Yukari Sendo (boszorkány,nő), Mizore Shirayuki (yuki-onna, nő) és Ginei Morioka-val (vérfarkas, férfi), akikkel közeli baráti viszonyba kerülnek és mind három lány szerelmes Tskunéba, mert miért is ne lennének szerelmesek ebben az enyhén szólva életképtelen, de amúgy kedves, jószívű karakterbe, akit minden egyes részben meg kell menteni (tisztára Damsel in distress ez a srác). És minden "héten" új gonosz van, akit általában Moka másik énje győz le, miután Tsukune leveszi a rózsafűzérjét és átváltozik és folyamatosan elmondják, hogy ha leveszik a rózsafüzért átváltozik, majd rövid időn belül Moka szétrúgja a rossz fiú seggét majd bejön az idegesítő hörcsög-denevér, aki közli hány másodpercig tartott a mai csata. Ezen részlete a sorozatnak kikészített. Ezen felül folyamatosan nyomják az expoziciókat, még akkor is ha volt már róla szó. Néha úgy éreztem, mintha hülyének nézni ez az anime. Ezenfelül még enyhe pedofilia szaga is volt az egésznek (a túl szexualizált 11 éves boszorkány szerepében), és tele volt ismétlődő, rohadt idegesítő gagekkel :az egymásra nézős, név kimondós részektől a falra másztam.Nem tudom, hogy paródiának szánták-e, hogy viccet csináljanak az ilyen jellegű jelenetekből, de nem is igazán számít, menrt idegesítő volt, és akkor már nem is beszéljünk a csók helyett vérszívás gagről.
Humor az nem volt annyira rossz, de összességében nem is volt annyira jó, egy csomó fanservices poén volt, meg néhol elég gyenge 4th wall-os részek, olyan oké humorral operált, nem röhögtem magam könnyes. Miért is mondtam akkor hogy egészen okés? A 7. részre már elkezdtem úgy élvezni a dolgot, és az általam idegesítőnek titulált részek végre nem "dobtak ki" a sorozatból. A 10-13. részek pedig kifejezetten jók voltak. A 10.rész Ruby/Mester szál igazán megható volt és a finálé is egész királyra sikeredett. Ezenfelül valami fajta jellemfejlődést sikerült kierőszakolni magából, főleg Mizore esetében.
Picit csalódás volt ez az anime, mert jobbra számítottam, de alapvetően egy élvezhető darab volt. Aki érdeklődni akar az anime múfaj után, szerintem nem ezzel kéne kezdenie, mert tele van a "sztereotip" animés dolgokkal.

Eredeti megjelenés: 2013. december 15

Megjegyzés: A manga viszont fényévekkel jobb.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:16 - Polgár Csaba

Elfen Lied vélemény

MV5BMjM1NDcxNDc1NF5BMl5BanBnXkFtZTcwMDgyNjMzMQ@@._V1__SX640_SY720_.jpgNem vagyok nagy animés, a teljes anime "tudásom" kimerül a Hayao Miyazaki filmeknél, illetve a gyerekkorom Digimon/Pokémon duónál. Ez a "műfaj" úgy sosem vonzott igazán, mert amikről hallottam vagy belepillantottam nem igazán nyerte el a tetszésemet, vagy túlzott és látszólagos erőszakossága miatt vagy pedig hossza miatt nem keltette fel érdeklődésemet. Amikor másodszor néztem végig az Avatar: TLA sorozatot, Google kapitány karjaiba kapaszkodva megnéztem, hogy milyen Avatarhoz hasonló sorozatok vannak a nagy világban, így találtam rá az Elfen Lied-re, amit letöltöttem majd hosszú hónapokon keresztül "ültem rajta", mire úgy döntöttem, hogy megnézem. Az első benyomásaim nem voltak épp a legjobbak, aminek az egyik oka a nyitójelenetben látható tömegmészárlás és az enyhén szólva is pocsék angol szinkron volt. Ettől függetlenül tovább nézem és a 3-4. rész környékén tudatosult, hogy a pocsék szinkron ellenére nagyon is elkezdett érdekelni ez az enyhén szólva is depresszív témákat feldolgozó anime.
A történet szerint Lucy, egy Diclonius (két kis szarvval rendelkező mutáns, akik "láthatatlan kezekkel" rendelkeznek, amik nagy pusztítás végrehajtására képesek, ezenfelül erőteljes gyűlöletet éreznek az emberek iránt, akiket ki akarnak irtani és a saját fajukkal benépesíteni a Földet), akit kitörve börtönéből fejbe lövik, de sikeresen kiszabadul a "laborból". A sérülés következtében ki alakul egy második, gyerekes jellemvonással rendelkező személyisége Nyu. Így talál rá meztelenül a tengerparton a főhőseink Kohta és Yuka, akik magukhoz veszik a lányt, akit az őt fogva tartók mindenáron visszaakarják szerezni.
Ez a sorozat a gyengéd, szeretetteljes jelenetektől egészen legdepresszívebb jelenetekig szinte majdnem mindent felmutat, a hihetetlen brutalitása, női meztelensége és egy életre elegendő szomorúsága keveredett az "ultra-cuki" jelenetekkel, és valahogyan valamiért működött is..  A főtémáját illetve főleg a szociális kirekesztéssel illetve előítéletekkel foglalkozik, de jelen van itt a bosszú, féltékenység, szexuális illetve fizikai erőszak valamint a szerelem, a megbánás és az emberi értékek. Ami nagyon tetszett, hogy elgondolkoztató volt, mert ténylegesen olyan témákat dolgozott fel, amik jelen vannak a világban és fontos részét képezi az életünknek. Ezenfelül Lucy vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, hiszen egyértelmű szívtelen és brutális gyilkosságai mellett kiderült, hogy egy mélyen tragikus karakter, aki tele van gyűlölettel az emberek iránt, azok után amit tettek vele, de ezen felül tele van megbánással is, hiszen a múltban megbántotta az egyetlen embert, aki szerette és nem utasította el. A Lucy-Nyu páros pedig tökéletes kontrasztot állít a két jellem között: a sokat látott és megbántott lány és az ártatlan, gyermeteg, "tökéletes" énje között, így még jobban elmélyíti az a karaktert. A többi főbb karakter is rendkívül jól kidolgozott, érdekes karakterek, Kotha, Lucy/Nyu és  és a később csatlakozó Nana sokkal érdekesebb volt, mint a többi főbb karakter. A mellékkarakterek közül Kurama volt, aki egy rendkívül jól összerakott karakter volt.
Az Elfen Lied ezenfelül rendkívül jó szimbolikával operált, valamint  a főcím zenéje "Lilium" tökéletes passzol az anime hangulatához. A történet befejezése egy picit nyitott maradt (annyira azért nem, de a nézőre van hagyva hogy értelmezi a végét, szerintem életben maradt Lucy/Nyu és ő állt ott az ajtónál).
Az Elfen Lied egy nagyon jól sikerült anime szerintem, kifejezetten pozitív csalódás volt, és érdemes megnézni, még akkor is, ha nem vagy rajongója ennek a műfajnak, csak valahogy túl kell az embernek tennie magát a szinkronon, meg a néhol túlzott vérengzésén.

Eredeti megjelenés:2013. december 14.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:14 - Polgár Csaba

A hobbit: Smaug pusztasága vélemény

Hobbit.jpgHa eddig bárkinek is valamifajta kétsége volt afelől, hogy a 310 oldalas Hobbitot nem kellett volna három részre felszabdalni, annak mostanra teljes világossá vált, hogy ez a döntés egy oltári nagy baromság volt. Ennek nem kéne három részesnek lenni és a Smuag pusztaságánál ez nagyon is érződött. A film egy olyan jelenettel indított, ami teljesen felesleges volt, azon kívül hogy húzza az időt és egy kis fanservice-t nyomasson a Gyűrűk Ura rajongóknak semmi értelme nem volt. Egyeseknek a Gyűrűk Ura filmek hosszúnak számítanak (én sosem éreztem annak), de itt éreztem a közel 3 órás film minden egyes másodpercét, leírhatatlan az a sokk, amit akkor éreztem, amikor először ránéztem az órámra és realizáltam, hogy még kb. 2 óra hátra van a filmből. Az első rész "gyermetegebb" humorja nélkül nagyon hamar nagyon unalmassá tette az egészet.
Az előző részhez hasonlóan itt is jelen van a Szauronos mellékszál, és az előző részhez hasonlóan itt is jóval lényegesebb ez a rész, mint a törpök fenkölt Hon visszafoglalási kísérlete. Persze a két száll kapcsolódik, mert Smuagnak pont azért kell meghalnia, hogy ne csatlakozzon a fentebb említett Sötét Úrhoz, de a tényen nem változtatt, hogy Szauron nagyobb fenyegetés jelent, mint egy arany fétises sárkány. Arról  nem is beszélve, hogy semmi feszültséget nem képes ez a film produkálni, még kevesebbet, mint az első részben, ami teljesítmény. Mivel egyrészt tudjuk, hogy lesz még egy rész, és tudjuk, hogy a jelentősebb karakterek, úgyis megússzák a dolgot, így egy fikarcnyit sem érdekel, hogy Gandalf mágus seggét széjjel rúgta Szauron (aminek egy picit volt Harry Potter vs. Dementor életérzése) és újfent fogságba esett, mert úgy is tudjuk, hogy semmi baja nem lesz. Aztán ott van a totálisan felesleges szerelmi szálszerűség Kili (Aidian Turner) és Tauriel (Evangeline Lilly) között, melybe talán belép Legolas is, hogy egy agyoncsépelt szerelmi háromszög kerekedhessen a harmadik részre, mert egy szerelmi szál, annyira fontos volt, hogy muszáj volt belerakni egyet, anélkül nem lett volna teljes volt.
Orlando Bloom pedig visszatér Legolas szerepébe, akinek amúgy a paraszt vakításon kívül rohadtul semmi keresni valója sincs a filmben. A törpök nagy része meg még mindig egy hatalmas nagy együtt mozgó kupac, akiknek a nevét sikerült elfelejteni 1 év után, de ez nem is igazán érdekel, mert annyira lényegtelen a jelenlétük, hogy fel se tűnt volna, hogyha ott sincsenek. Ezenfelül a karakter szimpatikussága ott maradt az illemhelységben ahonan kimásztak. Bilbo kezd megőrülni a gyűrűtől (bár még így is a legszimpatikusabb karakter), Thorin a céltől teljesen elvakulva kezd ellentmondani eddig felépített személyiségének, Gandalf otthagyja a francba a barátait, hogy kontakt lencsét keressen egy bazi nagy égő szemnek Radagasttal (a betépett hippi mágussal), a tünde király pedig egy hiú, beképzelt, kapzsi szemétláda, akiből a tündék szépsége és bölcsessége teljesen hiányzik, a fehér Navi pedig még mindig harmat gyenge gonosz. Pozitívum viszont Benedict "hogy francba lehet valaki ennyire jó színész" Cumberbatch, aki egy zseniális Smaugot hozz a vászonra. Smaug nem egy ostoba fenevad, hanem egy okos és ravasz ellenfél, akinek a legyőzéséhez több kell a puszta erőnél. Egy nagyon jó és nagy érdekes karaktert hoztak létre, csak egy baj van vele: sokkal érdekesebb karakter, mint a főszereplők, akinek szurkolni kéne, csak nem tudsz, mert egy morzsányi kötödést nem sikerül kialakítani irántuk.
Aztán ott van a "finálé", ahol már annyira kilöködtem a filmből, hogy nem tudtam élvezni, az amúgy nagyon király sárkányos részeket. Sajnos viszont a végére ezt is elrontották, mert a mélyen tisztelt Peter Jackson a világ egyik legundorítóbb cliffhangerrével lezárni a filmet, szóval a rendező tehet nekem egy szívességet. Miért is ne lenne logikus a sárkányos csata végét az utolsó film elejére berakni, nehogy már a néző valamiféle lezártság érzéssel hagyja el a mozit. Az már egy más kérdés, hogy kínosan egyértelmű volt, hogy Smuag kiszabadul és megtámadja a Tóvárost, akár ismeri valaki könyvet akár nem. Ez a film a hosszú, unalmas részeivel folyamatosan próbára tette a tűréshatáromat, és sajnos ki is készítette azt. Volt egy-két Gyűrűk Urát idéző rész (pl. amikor bejutnak végre a hegybe és Thorin az emlékekről kezd beszélni).
Az utolsó rész egy rémálom lesz, ha már itt érezni lehetett, hogy hosszú, hiszen annyira sok már nincs hátra a könyvből, kínszenvedés lesz. Ha két részes lett volna ez az egész, annyira, de annyira jobb volna, de ehelyett vár ránk még egy 3 órás film, amire csak "kényszerből" fogok elmenni, mert azért látni akarom az utolsó részt. Szomorú, hogy így kell beülnöm az általam kedvelt Gyűrűk Ura világ egyik filmjére. Szerintem nem éri meg a pénzét ez a film. Hatalmas csalódás lett a film, pedig reménykedtem, hogy jó lesz, bár sejtettem, hogy a három részre vágásnak ez lesz a vége, de nem esik jól, hogy igazam lett.

Eredeti megjelenés: 2013. december 13.

Szólj hozzá!
2017. június 05. 20:13 - Polgár Csaba

Jégvarázs vélemény

frozen.jpgMeg kell hogy mondjam nagyon tetszett! Egyértelműen beírta nálam magam a "klasszikusok" közé. Kifejezetten tetszett az, hogy elmentek ebbe a drámaibb irányba, ami nagyon jól állt a filmnek. A történet érdekes, de ami igazán elvitte a pálmát az Anna-Elsa páros volt. Zseniális, amit ebből a testvér párból kihoztak. A kettejük kapcsolata egyszerűen tökéletes, a film fénypontja, ami szerencsére átível az egész filmen. A film végei fordulat, ahol Anna-nak dönteni kellett szerintem jól meg volt csinálva, és kifejezetten örültem, hogy ebbe az irányba vitték, nem pedig a másik irányba. Valamint tetszett, hogy a Disney tud magán röhögni és képes valamiféle fejlődésre. Nem azt mondom, hogy ezen a téren tökéletesek lettek, de azért fejlődő képesek, ami nagyon jó. Amivel nem igazán voltam kibékülve, azok a dalok. Szerintem a szinkron miatt valamit vesztett varázsából, mert nem igazán jött át. Szóval addig nem ítélkezem efelett, amíg nem láttam a eredeti nyelven. Olaf, a hóember pedig nem volt rossz. Nagyon könnyen lehetett volna egy idegesítő comic relief, de szerencsére nem volt az. Emellett a szerelmi szálakkal se voltam megelégedve teljesen, de annyi baj legyen. Szóval egy nagyon jó film, nagyon jó karakterekkel, érdemes megnézni.

Kiegészítés: Miután meghallgatam néhány (a teljes OST) számot a filmből eredeti nyelven és egész jók. Sőt, nagyon is jók! Sajnos úgy néz ki, hogy valami sérülhetett a szinkron alatt, mert magyarul picit gyenébbek voltak ezek a számok.
A háttérzenék is nagyon jók lettek, nagyon elkapták a film hangulatát. Az egyik legjobb és legfülbemászóbb szám a "Let it go" lett. Őszintén szólva minnél többet gondolkodom ezen a filmen annál jobban megszerettem. Ez kifejezetten jó érzéssel tölt el, mert egy Man of Steel után, ahol is pont az ellenkező történt (minél többet gondolkodtam róla annál jobban megutáltam), reménnyel tölt el, hogy még olyan filmek amik ennyire képesek megérinteni a jó értelmeben. Szóval tényleg érdemes megnézni, bár tudtommal nem adják eredeti nyelven nálunk, ha valahogyan van rá módotok, akkor eredeti nyelven nézétek meg, de ha nem is adják eredeti nyelven mindképp nézétek meg. Nagyon jó.

Eredeti megjelenés:2013. december 7

Szólj hozzá!